A munkaviszony létrejötte és a munkaszerződés

A munkaviszony alanyai

A munkajogi szabályokat a 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) tartalmazza, amely magában foglalja e cikknek a témáját is, a munkaviszonyt és a munkaszerződést.

Először is tisztázzuk azt, hogy kik lesznek a munkaviszony alanyai, azaz kik kötik meg a munkaszerződést. A munkaviszony alanyai nem más, mint a munkáltató és a munkavállaló. A munkáltató lesz az, aki a munkaszerződés alapján a munkavállalót foglalkoztatja, míg a munkavállaló, aki a munkaszerződés alapján a munkát elvégzi. A munkavállaló esetében külön kitétel, hogy 16. életévét betöltött személynek kell lennie. Ez alól azonban az Mt. két kivételt enged, vagyis az iskolai szünet alatt munkát végezhet az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében folytatja tanulmányait; illetve a gyámhatóság engedélye alapján foglalkoztatható az a 16. évet be nem töltött személy is, aki jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet folytat.

Miután megismertük a feleket, és a rájuk vonatkozó előírásokat, tekintsük át a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat!

A munkaszerződés

Ha figyelmesen végig olvastuk az eddigieket, akkor látható, hogy a munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. Mint azt a fentiekben már írtam is, a munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkáltató irányítása szerint végezze el a munkáját, míg a munkáltatóé, hogy a munkavállalót foglalkoztassa, és számára munkabért fizessen. A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. Amennyiben ezt a felek elmulasztják, annak érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat. A jogszabály azonban egy időbeli korlátot alkalmaz, amikor kiköti, hogy a munkába lépést követő 30 napon belül van rá módja, ezt követően jogérvényesítésre lehetősége már nincs.

A munkaszerződésnek kötelezően magában kell foglalnia az alábbi tartalmi elemeket:

·         a felek megnevezése (munkavállaló és munkáltató), neve, valamint a munkaviszonyból származó lényeges adataik (pl. állandó lakcím, székhely, bankszámlaszám stb.);

·         személyi alapbér;

·         munkakör megnevezése;

·         a munkaviszony tartalma (ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre);

·         munkavállaló munkavégzésének helye (ennek hiányában a munkahely az lesz, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi).

A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót az alábbiakról:

·         napi munkaidő mértéke;

·         alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások;

·         a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja;

·         a munkakörbe tartozó feladatok;

·         a szabadság mértéke, számítási módja és kiadása;

·         a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai;

·         a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e;

·         ki a munkáltatói jogkör gyakorlója.

A tájékoztatási kötelezettség alól mentesül a munkáltató, amennyiben a munkaszerződés alapján a munkaviszony tartalma az 1 hónapot, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

Külön tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót a 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén. A munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal írásban kell tájékoztatnia:

·         a külföldi munkavégzés helyéről, tartalmáról;

·         a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról;

·         a díjazás és az egyéb juttatás pénzneméről;

·         a hazatérésre irányadó szabályokról.

A munkaviszony kezdete

Végül tisztáznunk kell, hogy mikorra tehető a munkaviszony kezdete. Az Mt. alapján a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben meg kell határozni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap lesz.

Fontos még megjegyezni, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely meghiúsítaná a munkaviszony létrejöttét. Valamint tudnunk kell azt is, hogy ezen időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat abban az esetben, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, ami a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Cikkünkben tehát áttekintettük a munkaviszony és a munkaszerződés leglényegesebb alapvető szabályait, amelyeket mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára érdemes ismerni, amennyiben munkaviszony létesítésére kerül a sor. Természetesen vannak kivételek, és egyéb részletszabályok, de úgy gondolom, itt, ezen a helyen bőven elég, ha a főbb pontok ismertetésre kerülnek.

Amennyiben a bejegyzéssel kapcsolatban bárkinek kérdése, meglátása, hozzáfűzni valója van, kommentben várjuk azokat!