Munkaerőpiac a versenyképesség tükrében

Munkaerőpiaci hatékonyság

A hatékony munkaerőpiacok a munkavállalókat a képességeiknek legmegfelelőbb állások felé terelik, a munkáltatókat pedig a humántőke termelékenységének fokozására ösztönzik. Ez által biztosítják a hatékony munkavégzést, és az ahhoz szükséges motivációs tényezőket is.

A munkaerőpiacok elsősorban a humán erőforrás termelékeny szektorokba való allokálásával fokozhatják a versenyképességet. A hatékony munkaerőpiac tehát rugalmas. A foglalkoztatásvédelmi politikák a termelékenység csökkenéséhez vezetnek, a rugalmas munkaerőpiacok azonban lehetővé teszik a munkavállalók szabad áramlását és a vállalatok külső sokkokra való reagálást. A rugalmas munkaerőpiacok ezen kívül biztosítják a termelés feltörekvő ágazatokba való átcsoportosítását, valamint a munkaerő alkalmazkodását a csúcstechnológiai ágazatok új igényeihez. Ezzel hozzájárulnak a technológiai fejlődést gyorsabb ütemben követő iparágakra való specializálódáshoz. A rugalmasság akkor működik a legjobban, ha kiegészül a munkanélküliségi biztosítás valamilyen formájával. Az ilyen segélyek, bár mérsékelten megnövelik a munkanélküliség szintjét és időtartamát, a foglalkoztatás minőségének javításával növelik a termelékenységet. A passzív munkaerőpiaci eszközök mellett természetesen az aktív beavatkozás is fontos.

A munkaerőpiacok másodsorban a humántőke felhalmozásával és a szaktudás teljes potenciáljának kihasználásával fokozhatják a versenyképességet. Ez a legjobb szakemberek bevonzását és megtartását, illetve a képzések fontosságának hangsúlyozását jelenti. A teljesítmény alapú bérezés például bizonyítottan növeli, míg a határozott idejű munkaszerződések csökkentik a munkavállalók motivációját, illetve a képzések fontosságát, és ezeken keresztül a termelékenységet is.

A munkaerőpiaci hatékonyság index

A munkaerőpiacok versenyképességét tehát a rugalmasság és a szaktudás hatékony felhasználása határozza meg, amelyek további altényezőkre bonthatók:

I.     Rugalmasság

a.       Kooperáció a munkakapcsolatokban

b.      A bérmegosztás rugalmassága

c.       Felvételi és elbocsátási gyakorlatok

d.      Redundancia költsége

e.       Adózás hatása a munkára való ösztönzésre

II.  A szaktudás hatékony felhasználása

a.       Fizetés és produktivitás

b.      Szakmai vezetésbe fektetett bizalom

c.       Szaktudás megtartására való képesség

d.      Szaktudás vonzására való képesség

e.       Nők részvétele a munkaerőpiacon

Ezek a tényezők alkotják a munkaerőpiaci hatékonyság indexet, amelyet a Világgazdasági Fórum 1-től 7-ig terjedő skálán pontoz.

Magyarország helyzete

A világ országait vizsgálva, a leghatékonyabb munkaerőpiaccal jelenleg Svájc, míg a legkevésbé hatékonnyal Venezuela rendelkezik. A következő ábrán a Világgazdasági Fórum által besorolt 138 ország közül a 10 legjobb, illetve a 10 legrosszabb pontszámot elérő ország, valamint Magyarország eredménye látható. Hazánk jelenlegi, 4,1-es pontszámával a középmezőnyben helyezkedik el, 80. a 138 besorolt ország közül. Az index alcsoportjait tekintve a rugalmasság esetén 4,7-es pontszámmal az 50. helyen, míg a szaktudás hatékony felhasználása esetén 3,6-os pontszámmal a 96. helyen állunk.