A munkaerő közvetítés

Az elmúlt hetekben a kölcsönzés szabályairól volt szó. Láthattuk, hogy ezesetben egy atipikus foglalkoztatási formáról beszélünk, azaz a hagyományostól eltérően itt nem kettő, hanem három fél vesz részt a jogviszonyban. Nézzük meg ezt egy példán keresztül!

Az Eastjobhoz elküldi a pályázatát Dobó Dóra egy varrónői álláshirdetésre. Az interjún minden kritériumnak megfelel, ezért az Eastjob, mint kölcsönző cég munkaszerződést köt vele. Ekkor lép be a „körbe” a „Varr-oda”, mint kölcsönvevő cég, aki meghatározott időre varrónőket keres. Mivel az Eastjobnak van a pozícióra megfelelő embere, ezért a kölcsönvevő céggel munkaerő kölcsönzési szerződést köt, és bár Dóra az Eastjobbal kötött munkaszerződést, foglalkoztatni a „Varr-oda” fogja. Azonban, hogy az Eastjob finanszírozni tudja Dóra bérét, és az ezzel együtt járó egyéb járulékos költségeket, a „Varr-oda” számára a kölcsönzési szerződésben meghatározott szolgáltatási díjat fizet.

Mint a fenti példa mutatja, kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó cég két szerződést köt. Egy munkaszerződést a munkavállalóval, és egy kölcsönzési szerződést a kölcsönbe vevővel. A munkavállaló bérét a kölcsönző cégtől kapja, a munkavégzés azonban a kölcsönvevő cég részére történik.

De mi a helyzet a munkaerő közvetítéssel? Miben különbözik a két fogalom egymástól?

Munkaerő közvetítés esetében egy adott cég nem saját önerejéből keresi meg leendő munkavállalóját, hanem egy szakértő cég segítségét veszi igénybe, a példánál maradva, az Eastjobét. Mi lehet ennek az oka? Elképzelhető, hogy nincs HR osztálya, vagy ha van, erőforrásokat kíván felszabadítani, vagy egy-egy speciális pozíciónál szükség van szakmai segítségre. Leggyakrabban egyébként a mérnöki, az IT, valamint a vezetői álláshelyek betöltése kapcsán élnek ezzel a lehetőséggel a cégek.

Nagyon fontos látnunk azt, hogy a kölcsönzéssel szemben, a közvetítés esetében csupán a kiválasztási folyamatban vesz részt a közvetítő cég! Amennyiben a kérdéses pozícióra felvételt nyer a munkavállaló, a közvetítő cég szerepe megszűnik. A munkaszerződést a megbízó cég köti a munkavállalóval.  

A továbbiakban tekintsük át a munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatos részletszabályokat, amelyeket a 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről tartalmaz.

A rendelet megadja a magán-munkaközvetítés fogalmát, miszerint olyan tevékenységről beszélünk, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is. A magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is.

A munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy a magán-munkaközvetítő vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy meghatározott szakmai képesítéssel és gyakorlattal, valamint a rendelet által előírt letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal rendelkezzen.

A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet, mely az alábbiakat tartalmazza:

• a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
• a magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
• a képviseletre jogosultak nevét, címét,
• a vagyoni biztosíték mértékét,
• a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,
• a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát.

A munkaerő közvetítő cég tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg. A nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.

A magán-munkaközvetítés során tilos

• a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt (nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés),
• a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
• a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
• olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
• olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben,
• a magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel,
• nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult. A külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak a jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.

A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről. Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik. Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.