Hiányszakmák a munkaerőpiacon

A hiányszakma tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy meghatározott szakképzettségű munkaerőből kevesebb áll rendelkezésre az adott nemzetgazdaságban, mint amennyire valójában szükség lenne. Arról, hogy melyek ezek a szakmák, a munkaügyi hivatalokban, illetve kirendeltségeken kaphatunk aktuális felvilágosítást a Nemzetgazdasági Minisztérium évente kibocsátott közleménye alapján. A hiányszakmák területi egységenként eltérő képet mutathatnak, bár megyénként, régiónként átfedések is mutatkozhatnak. Jellemzően fizikai jellegű szakmákról van szó (példának okáért ács, bádogos, gazda, hegesztő, villanyszerelő, asztalos stb.), azért mert nem elégséges az oktatási rendszer által kibocsátott szakmunkások száma, vagy azért, mert bár megfelelő számú a kibocsátás, de a szakmunkás jelöltek szakmailag felkészületlenek, vagy alkalmatlanok minőségi munka elvégzésére.

A szakmák három csoportját alakították ki a megyei szakképzési bizottságok. Fejlesztendő kategóriába tartoznak azok a szakmák, amelyek esetében az elhelyezkedési lehetőségek kiemelkednek. A szinten tartandó kategória esetében a kereslet és a kínálat egyensúlyban van egymással. Végül csökkentendő kategóriába sorolandók azok a szakmák, amelyek esetében túlképzés van, ezáltal kisebb az esély az elhelyezkedésre.

Fontos utánajárni annak, mi az oka a hiányszakmák kialakulásának a munkaerőpiacon. Több nézőpontból is megvizsgálandó a jelenség. Egyrészt idő- és térbeli oldalról, másrészt pedig az oktatás-képzés oldaláról.

Vegyük át először a térbeli tényezőket. Nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is megfigyelhető, hogy egy-egy szakma tekintetében hiányt élvez a piac. Nem kell messzire mennünk, elég, ha Németország példájára gondolunk. Óriási hiány jelentkezik a technikusi és a szakmunkás pozíciók betöltésében. Ezt úgy próbálják meg orvosolni, hogy felszippantják a környező országok jól képzett szakmunkás rétegét, köztük Magyarországét is. Ez pedig jelentős kihatással van a magyarországi helyzetre. Ugyan a megbízható, jól képzett szakemberek bérezési struktúrája jónak mondható hazánkban (pl. CNC gépkezelők), mégsem maradnak, hiszen külföldön ennél is magasabb bérben részesülnek, ezen kívül biztosított számukra az ellátás, valamint a szakmai továbbképzés.

Az időbeni tényezők szempontjából azt kell figyelembe vennünk, hogy vannak olyan folyamatok a gazdaságban, amelyek hatására egyes munkahelyek megszűnnek. Gondoljunk itt például a 2008/2009-ben kialakult gazdasági válsághelyzetre. Ennek hozományaként számos munkahely megszűnt országszerte. Ugyan ennek lecsengését követően létrejöttek új munkahelyek, de sok esetben nem ugyanaz a szakterület éledt újjá, amely a válság hatására megszűnt. Ez pedig hiányszakmák kialakulásához vezetett. A problémára két megoldási lehetőség is felmerült. Egyrészt az álláskeresők dönthetnek úgy, hogy maradnak a régi szakmájukban, és lakóhelyüktől távol vállalnak munkát. A másik lehetőség pedig azoknak, akik nem hajlandóak elhagyni otthonukat és a megszokott életvitelüket, az átképzés. Ez a probléma pedig átvezet minket az oktatás-képzés jelentőségéhez.

A hiányszakmák betöltésének fontos eleme az oktatás-képzés hathatós megszervezése. Egyrészt, mint a fentiekben már említésre került, ez történhet a felnőttképzés keretein belül. Erre főként akkor kerülhet sor, amikor egy adott régióban munkahelyek szűnnek meg, és új szakterület vonatkozásában nyílik meg a kereslet. A munkakeresőnek lehetősége van átképezni magát OKJ-s tanfolyamok keretében. Ezen átképzések célja, a biztos állás megszerzése. Azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy szükség van azoknak a továbbképzésére is, akik nem hagyják el a szakmájukat. Az ismeretek ugyanis folyamatosan bővülnek, és a munkáltató számára fontos az, hogy a munkavállaló tudását, ismereteit időről-időre frissítse, megújítsa, képezze magát.

Másrészt szólnunk kell a nappali tagozatos képzésekről is, arról, hogy a középiskolában tanulók milyen képzésben vesznek részt hazánkban. A statisztikák azt mutatják, hogy ennek a korosztálynak a 40%-a gimnáziumi, 40%-a szakközépiskolai, míg csupán 20%-a vesz részt szakmunkásképző oktatásban. Ebből a 20%-ból pedig 5% az, aki valóban sikeres lesz a szakmájában. Manapság megfigyelhető egy új, szerencsésnek mondható jelenség, miszerint a diákok egy BA diploma sikeres megszerzése után sajátítanak el egy szakmát technikus képzés keretében, majd ezt követően, immár szaktudással a „zsebükben” végzik el az MA képzést. Ez a folyamat jó hatással bírhat a hiányszakmák betöltésére, és erősíteni kell ezt a tendenciát. (Megjegyzendő, hogy annak érdekében, hogy felkeltsék a hiányszakmák iránti érdeklődést, az aki hiányszakmában kezdi meg tanulmányait, tanulmányi ösztöndíjban részesülhet.)

Végezetül elmondható, hogy érdemes a munkavállalóknak/munkakeresőknek a hiányszakmák felé fordulni. Sokkal hatékonyabb és gyorsabb ugyanis a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, a műszaki végzettséggel rendelkezők pedig magasabb bérezésre is számíthatnak. Sajnos a szociális szektorban tevékenykedők esetében ez nem jellemző, holott fontos lenne itt is a megfelelő utánpótlás a zökkenőmentes működésükhöz.

(Forrás: Vámosi Tamás: Munkaerő-piaci ismeretek, Pécs, 2013.)