Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Álláskeresési tendenciák és elvárások napjainkban

2017. május 22., 10:00
Az utóbbi öt-hat évben gyorsan és gyökeresen megváltoztak az állást kereső, váltani kívánó emberek álláskeresési szokásai. Mindez betudható a technológiai vívmányok: az okostelefonok és táblagépek megjelenésének; az információ is sokkal gyorsabban és intenzívebben áramol, illetve a közösségi médiának komoly befolyásoló ereje van az álláskeresőkre.

Gondoljunk csak bele: nyolc-tíz évvel ezelőtt nyomtatott sajtóban, vagy interneten megjelent álláshirdetésre tömegével adták be az állásvadászok az önéletrajzaikat a motivációs leveleik kíséretében, remélve, hogy eljutnak az interjúig. A gazdasági válság idején nagyon sok értékes munkavállaló került az utcára, a munkáltatók, a közvetítő cégek tanácsadói és a fejvadászok válogathattak a jobbnál jobb jelöltek közül. Jó pár évig érezhető volt ez a tendencia. A közösségi média megjelenése nagy mértékben megváltoztatta az emberek közötti kommunikációt, megszűntek a határok, illetve villámgyorsan terjed az információ, az eszmecsere. A munkavállalók intenzív közösségi életet élnek, hozzá tudnak férni az összes olyan online felülethez, amelyek segítségével gyorsan és könnyen találhatják meg az álomállást.

Azt tapasztalom, hogy a közösségi média terepén sokkal szívesebben keresnek és találnak nyitott pozíciókat a váltani szándékozók. Főleg azért, mert ezt a csatornát tartják hitelesnek, hiszen a dolgozók ezeken a platformokon kapnak  információkat az ismerőseiktől a megüresedett pozíciókról, a „kiszemelt” munkáltatóról, és egyéb karrierlehetőségekről. A hagyományos módszerek;, mint például a nyomtatot és az elektronikus sajtóban megjelent álláshirdetések, állásportálok, munkaerő-közvetítő – vagy fejvadász cégek egyre jobban háttérbe szorulnak. Pedig nem így kellene lennie! Sokan még mindig nem tudják, hogy érdemes a fejvadásszal jó kapcsolatot ápolni! Hiszen felkészítenek a vállalati interjúra, több olyan plusz információval támogatják az álláskeresőt, amivel sokkal sikeresebben veszi az interjúalany a vállalati HR-es interjú kérdések akadályait. Illetve, ha mégsem lesz új munkahely elsőre, a jó fejvadász megjegyez minket, és később is tájékoztat a személyiégünknek és szakmai szintünknek megfelelő pozícióról. Nem utolsó sorban karrier vagy pályaorientációs tanácsokat is kaphatunk, ha szükségünk van rá.

Apropó álomállás! Mit is jelent ez pontosan manapság? A munkavállalói elvárások is nagy mértékben megváltoztak az utóbbi években. A pályakezdő fiatalok vagy nem tudják, hogy mivel foglalkozzanak a jövőben, vagy nagyon is öntudatosak, és azonnal vezetők szeretnének lenni, persze úgy, hogy 7-8 óránál ne dolgozzanak többet. És ami a legfontosabb számukra, a céges autó márkája és a hozzá tartozó fizetés. Túl gyorsan és túl sokat szeretnének a mai fiatalok. Ez főleg az Y és Z generációra vonatkozik. Nagyon fontos, hogy „trendi” vállalatnál dolgozzanak, ami jól mutat egy önéletrajzban. Fontos, hogy élmény legyen a munka elvégzése, hogy ne legyen unalmas, hogy teljesen lekösse őket, hiszen hozzá vannak szokva, hogy játszanak, chatelnek, „lájkolnak”. Magasak az elvárások, nem akarnak sokat dolgozni, de gyorsan előre akarnak haladni a ranglétrán.

Az interjúkon jóval felkészültebbek a jelöltek, határozottabban fogalmazzák meg az elvárásaikat is, és nehezebben hozzák meg a döntést a váltással kapcsolatban is. Sokkal lassabban jutnak el oda, hogy elfogadjanak egy ajánlatot. Hiszen alapvetően a jelenlegi gazdasági helyzetben mindenkinek van állása, és csak akkor váltanak, ha a következő vállalat mindazt tökéletesen nyújtani tudja, amire vágynak. Ha csak az egyik kritériumnak nem felel meg a kiszemelt vállalat, inkább maradnak a helyükön. Ez főként az X generációra vonatkozik. Az Y és Z generáció inkább job hopper – ként évente vagy két évente ugrál pozícióról pozícióra, hogy minél gyorsabban elérjék a felsővezetői szintet. Ez a folyamat káros lehet rájuk nézve, mert vagy túl gyorsan kiéghetnek, vagy nem szereznek elmélyült tapasztalatot egy-egy pozícióban; felszínes tudással hosszú távon nem tudnak megmaradni egy helyen.

Fontos, hogy ne csak az elvárásokban gondolkodjon a munkavállaló vagy a munkáltató, hanem legyenek olyan közös célok, amelyeket egymást kölcsönösen támogatva valósíthatnak meg!

A társadalom az oktatási intézmények és a HR-esek feladata ezeket a folyamatokat helyre tenni, és a munkaerő-piacon mozgó munkavállalók gondolkodásmódját jó irányba terelni.

Szomolya Klára
Hozzászólások
Blog