A munkaidőre vonatkozó szabályok
A munkaidő fogalma
A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
Előkészítő vagy befejező tevékenység alatt értjük mindazon feladatok ellátását, amelyeket a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
Nem tekintendő munkaidőnek a munkaközi szünet, valamint a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, illetve a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
A napi munkaidő
A teljes napi munkaidő főszabály szerint napi 8 óra, azonban a felek megállapodása alapján legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója. Tulajdonosnak a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 %-ával rendelkezik.
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak, ebben az esetben részmunkaidőről beszélünk.
A munkaidőkeret
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni, valamint a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
A munkaidő keret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
A munkaidő keret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét. A megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, továbbá a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében ez a tartam legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet. Míg kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét lehet, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
A munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnak a lényege tehát nem más, mint hogy a munkaidőkeret teljes időtartama alatt heti átlagban kell kijönnie a heti 40 órás munkaidőnek. Munkaidőkeretet alkalmaznak többek között a multinacionális áruházláncok, illetve azok a cégek/vállalatok, amelyek megszakítás nélküli munkarendben működnek. Előnye, hogy így a napi munkaidő is egyenlőtlen elosztásban tervezhető, hiszen a munkaidőnek a munkaidő-keret átlagában kell kijönnie.
Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén
A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a munkáltató azonnali hatályú felmondásával,
- a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a munkáltató azonnali hatályú felmondásával,
- a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
A fentiekben ismertettem a napi munkaidő fogalmát, szó volt a munkaidő keretről és annak előnyeiről, továbbá a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnés esetén alkalmazandó eljárásról. Jövő héten folytatjuk a munkaidőre vonatkozó szabályok tárgyalását, amikor is szó lesz a munkaidő beosztásáról, a vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásról, illetve a munkaközi szünetre vonatkozó rendelkezésekről.
