Ismét munkaerőpiaci kérdésekre válaszolt Kiss Krisztina a boon-on

Kérdés: Szüksége van-e pályaorientációra a gyerekeknek? Mitől lenne könnyebb a helyzete egy diáknak pályaválasztás során?

Válasz: Igen, szükség van pályaorientációra. Még a pályaválasztás előtt jó lenne ismernie a gyerekeknek a lehetőségeket: különböző végzettséggel milyen munkakörök láthatók el, és ezek a munkakörök milyen napi feladatokat tartalmaznak. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy az egyetemet végzett fiatal nem találja a helyét a munka világában, és akkor döbben rá, hogy rossz területre ment, amikor már majdhogy késő. Bár az is igaz, hogy mindig jobb fiatalon rádöbbenni arra, hogy mást akarunk csinálni, könnyebb akkor változtatni, mint ahogy azt sokan teszik 40-50 éves korukban, egy kiégési fázis után, szinte nulláról akarják újrakezdni az életüket. Ennek nemcsak anyagi vonzatai vannak, hanem egyfajta mentális terhe is, hiszen mindent abban a korban kell megélni, ahogy az a természetes folyamat adja. 50 évesen nem hozhatjuk vissza a húszas éveinket. Épp ezért kell mindig mindent megtenni, átgondoltan, saját magunk kompetenciáit és képességeit figyelembe véve olyan munkahelyet választani és olyan szakmát, amiben hosszú távon is jól érezhetjük magunkat.

Kérdés: Mint munkáltató, milyen motivációs eszközt javasol? Mit tapasztal, mi vált be?

Válasz: A motiváció akkor lehet sikeres, ha egyénre szabott. Minden egyénnek más az elvárása, mástól érzi jól magát. Van, akit a pénz motivál, van, akit a sikeresen elvégzett munka miatt érzett öröm, az elismerés, a munkahelyi környezet, a szakmai fejlődés. Motivációs eszközök viszont csak akkor lehetnek igazán sikeresek és hatékonyak, ha az egyénben, a munkavállalóban eleve van egy belső motiváció a sikerre és a munkára. Sajnálatos tapasztalat, hogy sokan a munkát egy szükséges rossznak tartják, nem szeretnek dolgozni, és ezért mindig csak a könnyebbik utat választják. Azt viszont látni kell, hogy sikeressé, boldoggá csak az tehet minket, ha a nehéz feladatokat is meg tudjuk oldani. A mindig új kihívások keresése mutatja az utat a fejlődésre és az előrelépésre.

Kérdés: Miért nem fizetnek a munkáltatóknál idegennyelvi pótlékot, amikor sokszor elvárás a 1-2-3 nyelv ismerete is? Tovább megyek, hogyan ajánlhatnak egy olyan irodai munkáért bruttó(!) 160 ezer forint havi bért Miskolcon, ahol angolul folyik a munkavégzés? Más helyeken, magyarul többet keres az alkalmazott. Ön szerint a több nyelven történő munkavégzést nem kell külön honorálni? Köszönöm a válaszát. Üdv. K.A.​

Válasz: Alapvetően, azon esetekben, ha a munkáltató a munkaköri leírásban szerepeltei az idegennyelvet, mint munkaköri elvárást, nyelvpótlékot nem szoktak fizetni. Versenyszférában egyébként sem jellemző, egyedül a közszférában szerepel még a nyelvpótlék mint fizetési kötelezettség. Bérrel kapcsolatban nem tudok mit mondani, nem ismerem a belső viszonyokat, s enélkül azt gondolom, hogy nem lenne korrekt bármit is nyilatkoznom.

Kérdés: Mikor váltsunk munkahelyet? Mikor jött el az ideje egy munkahely-váltásnak?

Válasz: Akkor érdemes munkahelyet változtatni, ha mindennapi munkánk az adott munkahelyen nem tesz minket elégedetté. Amikor nem érezzük azt, hogy jó érzés bemenni dolgozni, szívesen vagyunk a közegben, és a feladatok, amiket ellátunk sikerélménnyel töltenek el. Mindig célszerű megvizsgálni a váltás előtt, hogy mi ennek az oka, és ezután az "önvizsgálat" után kell meghatározni a következő munkahelyet: hogy mit szeretnénk csinálni, hová szeretnénk továbbmenni dolgozni. Enélkül az önvizsgálat nélkül könnyen eshetünk egy váltási csapdába, amikor úgy érezzük, hogy csöbörből vödörbe esünk, és egy fél éven belül ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, amikkel az előző munkahelyen is.

Kérdés: Miért van az, hogy ha a szakmai tapasztalatoknak megfelelek, de mégsem nyerem el az állást? 

Válasz: Ahogy azt már írtam egy előző kérdésnél, a szakmai háttéren kívül, a motiváció és a személyiség is meghatározó a kiválasztásnál. Ebben az esetben nincs olyan, hogy jó és rossz valaki, de olyan van, hogy az adott munkakörbe nem illeszthető be. Szeretem ezt a példát felhozni, úgyhogy itt is leírom: hogy ha valaki kommunikációval, értékesítéssel szeretne foglalkozni, hiába fog rendelkezni kereskedelmi diplomával, ha alapvető egy csendes és visszahúzódó személyiség, nem lesz megfelelő az állásra.

Kérdés: Valóban nagy a munkaerő hiány? Akkor miért van az, hogy egy jól képzett szakember is csak nagyon nehezen talál állást?

Válasz: Igen, van munkaerő-hiány bizonyos szakmákban, de nem általánosan. A munkaerő-piacon túlkínálat van jogászokból, marketing szakemberből, bölcsészekből, ugyanakkor hiány van mérnöki területeken, és minden területen, ami közvetlenül a termeléshez kapcsolódik. Az elhelyezkedési esélyeket befolyásolja egyrészt az, hogy e két nagy kategória közül hová tartozunk, milyen területen szereztünk diplomát, beszélünk-e nyelveket, illetve mennyire látja rajtunk a munkáltató, hogy be tud illeszteni minket az adott munkakörnyezetbe.

Kérdés: Szerintetek érdemes lehet mégis megbízni egy fejvadász céget, hogy találjon nekem munkát?

Válasz: A fejvadász cégeknél érdemes bejelentkezni, mert sok lehetőséget ismernek a munkaerő-piacról, és nemcsak egy, hanem több pályázatra is tudják bemutatni a jelölteket. Ugyanakkor a rendszer és a jogszabályi háttér nem teszi azt lehetővé, hogy mi keressünk a munkavállalóknak lehetőségeket, hanem ennek a fordítottja van jelenleg, a munkáltatók igényeit elégítjük ki. Természetesen szívesen segítünk mindenkinek, aki megkeres minket, főként karrier- és pályaorientációs tanácsokkal.

Kérdés: Gyártósori operátorként mi számít versenyképes fizetésnek?

Válasz: Nem szeretnék konkrét összeget mondani, mert minden esetben a munkáltató lehetőségei, illetve munkaerő-piaci stratégiája határozza meg, hogy mennyit fizet a munkavállalóinak. Nagyon kevés cég fizet minimálbéren és szinte minden cégnél vannak béren felüli juttatások. Ezek között viszonylag szűk a különbség.

Kérdés: Gépészeti érettségim van, és a kérdésem, ezzel hol tudok elhelyezkedni inkább a Bosch-ban vagy a Takatában?

Válasz: Azt gondolom, hogy mind a két cégnél lehet releváns munkakört találni, folyamatosan keresik gépészeti területen is a szakembereket. Adott pillanatban a kérdés csupán az, hogy hol van nyitott pozíció, egyébként hosszútávon biztos, hogy mind a két helyen érdemes próbálkozni.

Kérdés: Szeretnék az egészségügyben elhelyezkedni, mint ápoló, vagy esetleg adminisztrátor. Miért nincsenek felvételek, mikor katasztrofális hiányok vannak?

Válasz: Azt gondolom, hogy vannak felvételek az egészségügyben, érdemes figyelni azon portálokat, ahol megjelennek kifejezetten ezek a hirdetések. Érdemes lehet közvetlenül a kórházakat megkeresni vagy más egészségügyi intézményeket. Zömmel költségvetési intézményként működő kórházakban mindig oda kell figyelni a költségvetési korlátra, lehet ezért vannak felvételi szünetek az adott pillanatban.

Kérdés: Tisztelt Krisztina! A munkáltató milyen szempontok alapján döntsön egy felvételi interjún az álláskereső felvételével kapcsolatosan? 

Válasz: A munkáltató szempontjából a legfontosabb, hogy ő maga meg tudja határozni, hogy mire van szüksége. Fontos a munkakör ismerete, milyen feladatok ellátását várja el az illetőtől, fontos, hogy tisztában legyen az ehhez szükséges szakmai és személyes kompetenciákkal, és azzal, hogy ő mint vezető és munkáltató, kivel tud együtt dolgozni. Szakmai oldalról sok minden tanulható, viszont a személyiségjegyek nehezen változtathatók meg, így talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki lehet beilleszteni a szervezetbe, kivel tud együtt dolgozni a munkáltató.

Kérdés: Ön szerint mi az a plusz az itteni bérekhez képest, amiért érdemes lakóhelyet változtatni az országhatáron belül, hogy anyagilag megérje?

Válasz: Azt gondolom, hogy egy lakóhely változtatáshoz nem elég csupán az anyagi motiváció. Számolnunk kell azzal, hogy mindennapjainkat a munkahelyünkön kell töltenünk a feladatkör, a kihívások, a munkahelyi kultúra és az adott lakóhelynek az adottságai is meghatározzák azt, hogy hogy fogjuk érezni magunkat egy költözés után. Hiába lesznek jók a kereseti viszonyok, ha közben a mindennapjainkban nem érezzük jól magunkat. Láttam olyan eseteket, amikor a legjobb állásokat hagyták ott vezetők, mert nem tudták elfogadni az ottani körülményeket, ahol dolgoztak. De ez igaz lehet beosztotti munkakörökben is. Mindenkinek magának kell tudnia, hogy őneki miért érné meg egy másik helyre költözni, egy más munkahelyre menni. Nem lehet általános szabályokat felállítani.

Kérdés: Ön szerint a nagyobb munkáltatók mikor látják be végre az ország keleti felében is, hogy jelentős béremelésre van szükség a munkaerő megtartására?

Válasz: Bár Miskolcról indultunk, de cégünk országosan dolgozik, és el kell mondjam, a keleti országrészben dolgozó cégek védelmében, hogy a legrosszabbul fizető partnereink nem ebben a régióban találhatók, hanem a nyugati országrészben. Az olló, ami régebben nagy volt, most már összezárult. Számtalan esetben tapasztaljuk azt, hogy az itteni lehetőség az ország nyugati részéről vagy Budapestről vonzanak ide jelölteket. De olyan eset is volt már, amikor külföldről költöztek haza.

Kérdés: Milyen eséllyel pályázhatok meg egy - a szakmámhoz kapcsolódó - állást, ha úgy érzem a munkáltató elvárások köszönőviszonyban sincsenek az én referenciáimmal? Igaz-e, hogy szándékosan magasra tolják a lecet a toborzók?

Választ: Nem a toborzók határozzák meg az elvárásokat, hanem azon terület vezetői, ahol a munkakör megüresedett. Senkinek nem lehet célja az, hogy szándékosan magasra tolják az elvárásokat, hisz a legfontosabb cél a munkakör betöltése. Amíg egy munkakör üresen van, nem termel profitot a szervezetnek. Az, hogy milyen eséllyel pályázhat meg egy szakmájához kapcsolódó lehetőséget, az csak konkrét tények alapján tudom megmondani, amikor látom az önéletrajzát, szakmai hátterét és magát a leírást is, ami az adott munkakörre vonatkozik. Nem szeretek általánosságokban beszélni, ezért javaslatom az, hogy ha szeretne tanácsot kérni ez ügyben, akkor keressen meg minket.

Kérdés: Milyen lehetőségeket lát a minőségirányítási területeken a miskolci munkalehetőségek mellett karrierépítés terén?

Válasz: Jelen munkaerő-piaci helyzetben nem csak Miskolcon, hanem országosan is az egyik legkeresettebb szakmai a minőségirányítás és a hozzá kapcsolódó területek. Mind szakmailag, mind hierarchiában lehet ezen a területen karriert építeni, fontos mindig a végzettség, a tapasztalat és a nyelvismeret. Jelen pillanatban nincs olyan partnercégünk, ahova ne keresnénk minőségirányítási területre szakembert a pályakezdő mérnöktől a felső vezetői szintig.

Kérdés: Hogy lehet elhelyezkedni pályakezdő mérnökként? Eddig mindenhol abba futottam, hogy minimum egy éves tapasztalatra van szükség. Mit tehetek?

Válasz: Az első javaslatom az, hogy az egy éves tapasztalatot kérő pályázatokra is be kell adni a jelentkezést, mivel egy jó pályakezdőt ilyen esetekben be szoktak hívni. A másik javaslatom az, hogy nem kell megvárni az álláshirdetéseket, hanem közvetlenül a cégekhez be kell pályázni, illetve az egyetemi évek alatt célszerű gyakornoki helyeket pályázni. Ezek a gyakornok évek sok esetben felérnek releváns tapasztalattal, és már nem fog pályakezdőnek minősülni.

Kérdés: Nem késő most, július elején elkezdeni diákmunkát keresni? 

Válasz: A nyári munka keresése már májusban elkezdődik, lehet hogy most már nehezen fog egy diák nyári munkát találni.

Kérdés: A véleményére lennék kíváncsi. Ön mit gondol, édesanyaként , engedjem-e , hogy középiskolás fiam nyári munkát vállaljon , vagy inkább lebeszéljem róla? attól tartok, hogy a munka elrontja és elveszi a szünetét.

Válasz: Azt gondolom, hogy a munka a gyermek jövőjének megalapozásában nagy szerepet játszhat, ezeken a nyári munkákon keresztül meg tudja tanulni, hogy mi az amit szívesen csinál, mi az, amit nem. Megismer szakmákat, lehetőségeket, embereket, amely segíti őt majd a pályaválasztásnál. Ha szeretne nyári szünetet tartani a gyermek, akkor nem kell az egész alatt dolgozni, de ha a gyermek szeretne menni dolgozni, akkor a hasznára fog válni.

Kérdés: A Bosch-nál milyen kérdésekre kell számítanom egy állásinterjú során? 

Válasz: Inkább azt mondanám el, hogy milyen jellegű kérdések szerepelnek ilyen állásinterjúkon. Az elsődleges mindig a szakmai háttérnek a megismerése, második kérdéskörbe tartoznak a személyiségjegyekkel kapcsolatos kérdések, és a motivációval kapcsolatos kérdés a harmadik kör. Beszélni kell a tapasztalatokról, arról, hogy ő milyen ember, és mi az ami érdekli, miben erős és hogy miért szeretne váltani, illetve hogy mi az, amiért az adott céghez szeretne menni.